Kedves naplóm! Nem is tudom, hol kezdjem, vagy hogyan. Évek óta nem írtam naplót... De most úgy éreztem muszáj, különben megőrülök. Hiányzik az otthonom. Hiányzik Írország, a családom, és a barátaim. Tudom, hogy a fiúkra a bandából bármikor számíthatok, de nekik itt van Angliában a családjuk, nekik nem kellett semmit sem hátrahagyniuk azért, hogy valóra válthassák álmaikat. Ne érts félre, nem bántam meg, hogy jelentkeztem az X-Faktorba, s így most a One Direction tagja lehetek. Úgy érzem, igaz a mondás, hogy amikor egy kívánságod teljesül, egy álmod megsemmisül.
Letettem a tollat és kikászálódtam az ágyból, hogy kicsoszogjak a konyhába. Kajás lettem... Igazából ha belegondolok, mindig kajás vagyok. Rezgett a mobilom. Egy új üzenetem érkezett Harrytől, hogy nincs-e kedvem átmenni holnap a családjához ebédre. Biztosra vettem, hogy azért hív át, mert tudja, mennyire egyedül vagyok, amikor nincs turné és semmi teendő a bandával kapcsolatban. Szerencsére ilyen elég ritkán fordul elő. Visszaírtam, hogy köszönöm, ott leszek, aztán egy szendviccsel a kezemben visszatértem szobámba és bekapcsoltam a TV-t. Bárcsak lenne valaki az életemben, akit szerethetek és aki viszont szeret...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése